Conan, a bankár

Az intézkedéssorozat keretében például 30 ezer közalkalmazottnak mondanak fel, a nyugdíjkorhatárt 66 évre emelik fel és az állami alkalmazottak a jelenlegi 35 órás munkahét helyett 40 órát lesznek kénytelenek dolgozni. 

Portugália miniszterelnöke péntek este, országosan sugárzott televíziós beszédében hangsúlyozta, hogy a legújabb megszorító intézkedésekre azért van szükség, hogy az ország biztosan elkerülje az újabb külső pénzügyi segítséget.

Arra is figyelmeztetett a miniszterelnök, hogy országa nem várhatja, hogy Európa többi része újabb pénzügyi mentőövet dobjon Lisszabonnak, és becsülni kell a korábban kötött hároméves mentőcsomag feltételeit. Ez pedig jelentős költségvetési kiadáslefaragást vár el. 

A kormány az intézkedésektől 4,8 milliárd eurónyi megtakarítást remél a következő három évre. Ezekkel a lépésekkel európai partnereinknek nem lehetnek kétségeik elkötelezettségünk felől. A hezitálás ártana a hitelességnek, amelyet sikerült már visszanyerni - hangsúlyozta.

Ahogyan ezt már nagyjából előre sejteni lehetett...

Vajon melyik ország lesz a következő a sorban, amely lakossága hasonló dolgokkal fog szembesülni ?

Minden eddigi rekordot megdöntött a németek vagyonának gyarapodása tavaly, elsősorban a részvényárfolyamok emelkedésének köszönhetően.

A Bundesbank pénteken közzétett adatai szerint egy év leforgása alatt 157 milliárd euróval nőtt a háztartások készpénzben, értékpapírban, bankbetétben és biztosítási konstrukciókban tartott vagyona. Ekkora növekedésre 1993 óta nem volt példa.

A 82 milliós országban a múlt év végére 4939 milliárd eurót tett ki a magánszemélyek vagyona. Az adatban ingatlanok, ingóságok - például autók, műkincsek - nem szerepelnek.

Ugyanakkor a lakosság eladósodottsága a kedvező kamatoknak köszönhetően jobban nőtt, mint 2011-ben: 1 százalékkal 1566 milliárd euróra emelkedett, elsősorban a lakáshitelek nőttek.

Fizetésemelést ad egy New York-i cég azon dolgozóinak, akik magukra tetováltatják a vállalat logóját.

A béremelés nem kevés, 15 százalékos, cserébe a kis fájdalomért. A cégembléma nem hatalmas, csak pár négyzetcentis,  így a tetoválással járó fájdalom is kicsi.

Eddig mintegy 40 alkalmazott élt a lehetőséggel és pingáltatta magára a vállalat zöld-fekete emblémáját. Hogy a cégér mely testrészre kerül, nincs megszabva. A lényeg nem annyira a reklám, mint az elkötelezettség, a vállalat iránti hűség kinyilvánítása.

A cég vezetője, Anthony Lolli ugyanakkor még nem tetováltatta magára a cégért, de azt állítja, hogy tervezi a műveletet.

Valószínűleg ügyes reklámfogásnak gondolta ezt az ajánlatot az amerikai cég vezetősége.

Remélhetőleg a NAV, a KIK és a KLIK dolgozóinak érkezik majd hasonló ajánlat. Esetleg a rendőrök, tűzoltók és a mentők is örülnének a 15%-os béremelésnek. :)

Május elsején tüntettek a német szakszervezetek az euróövezeti megszorítások ellen. Irányváltást követelnek a német kormánytól.

A német szakszervezeti szövetség (DGB) csaknem 450 ünnepi rendezvényén összesen több mint 400 ezren vettek részt. A megmozdulásokon irányváltást követelték a kormánytól az euróövezeti válság kezelésében.

Nem minden szám ilyen rózsás a 3 órával ezelőtt kiadott gyorsjelentésben.

Az amerikai tőzsdezárás után tette közzé a NASDAQ-en jegyzett cég az első negyedévről szóló pénzügyi jelentését.

A vezérigazgató-tulajdonos bejelentése szerint 665 millió felhasználó használja naponta a közösségi oldalt, a legalább havonta egyszer belépők száma 23%-kal, 1,1 milliárdra nőtt éves bázison.

A társaság közölte: a mobil platformról bejelentkezők száma megduplázódott egy év alatt. Jelenleg ez a szám 189 millió.

A vállalat 1,46 milliárd dolláros bevételt ért el a most lezárult negyedévben. Egy évvel ezelőtt még 1,06 milliárd volt ugyanez az adat.

A Facebook hirdetésekből érkező bevételeinek 30%-át adta a telefonos platform. Ez nagyobb arány, mint amire az elemzők számítottak. Az előző negyedévben még csak 23% volt az innen származó reklámköltés.

Ami kevésbé jó hír Mark Zuckerbergnek az az, hogy a cégének kiadásai viszont 60%-kal nőttek az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

A közösségi oldal részvényeibe fektetőknek az sem lehet túl megnyugtató, hogy hiába impozáns a 37,8%-os a bevételek növekedése, éves alapon összehasonlítva látszik, hogy lassul a tempó: akkor 44,7 százalékos volt a bővülés. 

Íme az ajánlat.

És a többiek: http://www.mesebolt.com/index.html és http://www.evakezimunka.com/

Külföldről: http://folksy.com/

Várom kommentekben további javaslatokat a valódi kézimunkásoktól. :)

Valószínűleg akkor még nincs vészhelyzet az olaszoknál.

A nagy munkanélküliség ellenére komoly hiány van pizzasütőből Olaszországban, becslések szerint hatezer sütöde keres dolgozót.

Az olaszoknak azonban nem fűlik a foguk ehhez a munkához, mert a fizetés szerény, a munkaidő viszont hosszú. A pizzasütödék kemencéinél mindemiatt sok egyiptomi dolgozik, becslések szerint az arab országból érkező munkakeresők 80 százaléka pizzériában köt ki. A The Daily Telegraph című brit lap beszámolója szerint a pizzatészta készítésének mesterei lettek az egyiptomiak, sok római, torinói, milánói pizzázó nekik köszönhetően működik.

"Jók vagyunk, mert nehéz munkára készültünk. Az olaszok viszont kényelmes irodai munkahelyre vágynak, napi hatórás és heti ötnapos munkaidőre. Nem készek napi 10-12 órát dolgozni" - mondta a lapnak Amadeo al-Vikel, aki 12 éve vándorolt ki Kairóból Olaszországba, és pizzázója van Rómában a Trevi-kút közelében.
Olaszországban évente mintegy 3 milliárd pizza készül.

A fiatalok körében a munkanélküliség 35 százalékos.

Az kiderül a számításokból is, hogy ez nem is akkora baj.

A korábbi 2020-as "lebegtetett céldátumot" is zárójelbe teszi a miniszterelnök nyilatkozata, ami szerint 90%-os fejlettségi szint előtt nem érdemes csatlakozni az eurózónához.

A portfolio.hu kiszámolta, hogy különböző felzárkózási ütemek mellett, mikor érhető el a cél. Nem biztos, hogy a mi életünkben.

"Magyarországnak komolyan az euróhoz való csatlakozással nem szabad foglalkoznia egészen addig, míg Magyarország általános fejlettségi szintje el nem éri az eurózóna fejlettségének a 90%-át" - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a kormányülés után. Valószínűleg leegyszerűsítő egyetlen mutatóhoz kötni a felkészültséget (például - más-más okból - a szlovákok és a szlovének sem feltétlenül értenének ezzel egyet), de érdemes megnézni, hogy mikorra lehet reális a csatlakozás ezen kitétel mellett.

A fentiekből az következik, hogy két évtizednél hamarabb akkor csatlakozhatnánk, ha a rendszerváltás után soha nem látott növekedési csoda időszaka köszöntene be. Reálisan azonban az újonnan megismert szabály még három-négy évtized kívülmaradást ígér még az eurózónából.