Az kiderül a számításokból is, hogy ez nem is akkora baj.
A korábbi 2020-as "lebegtetett céldátumot" is zárójelbe teszi a miniszterelnök nyilatkozata, ami szerint 90%-os fejlettségi szint előtt nem érdemes csatlakozni az eurózónához.
A portfolio.hu kiszámolta, hogy különböző felzárkózási ütemek mellett, mikor érhető el a cél. Nem biztos, hogy a mi életünkben.
"Magyarországnak komolyan az euróhoz való csatlakozással nem szabad foglalkoznia egészen addig, míg Magyarország általános fejlettségi szintje el nem éri az eurózóna fejlettségének a 90%-át" - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a kormányülés után. Valószínűleg leegyszerűsítő egyetlen mutatóhoz kötni a felkészültséget (például - más-más okból - a szlovákok és a szlovének sem feltétlenül értenének ezzel egyet), de érdemes megnézni, hogy mikorra lehet reális a csatlakozás ezen kitétel mellett.
A fentiekből az következik, hogy két évtizednél hamarabb akkor csatlakozhatnánk, ha a rendszerváltás után soha nem látott növekedési csoda időszaka köszöntene be. Reálisan azonban az újonnan megismert szabály még három-négy évtized kívülmaradást ígér még az eurózónából.