Conan, a bankár

Az euróövezet már több mint egy éve kettős mélypontú recesszióban van, és egyelőre korántsem tekinthető magától értetődőnek a fenntartható növekedés elérése belátható időn belül - mondta keddi londoni előadásában Andor László, aki úgy vélte: az euró életképességének biztosítása érdekében át kell alakítani a valutauniót, és a költségvetési fegyelem betartatásán kívül hangsúlyt kell fektetni a reálgazdaság versenyképességére és a foglalkoztatásra is.

Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és társadalmi befogadásért felelős tagjaaz egyik legnevesebb brit közgazdaság- és politikatudományi egyetem, a London School of Economics hallgatósága előtt kifejtette: 2010-2011-ben a költségvetési konszolidáció kapott prioritást az unióban, annak érdekében, hogy a piacokat meggyőzzék a kormányok felelősségteljes hozzáállásáról.

Az ehhez fűzött várakozás az volt, hogy az így megerősödő bizalom révén újból beindul a beruházási tevékenység és a gazdasági növekedés. Ezután azonban kettős mélypontú recesszió következett, amelyet a munkanélküliség és a hazai össztermékhez (GDP) mért adósságráták emelkedése kísért.

Grafikus kimutatásokkal illusztrált elemzésében az EU-biztos kimutatta azt is, hogy a pénzügyi válság korai szakaszában az Egyesült Államokban sokkal meredekebben emelkedett a munkanélküliség, mint Európában. Az utóbbi három évben ismét széttartó folyamatok indultak az amerikai és az európai gazdaság között, ám ezúttal az Egyesült Államok került ki sokkal jobb állapotban a válság e szakaszából: az amerikai gazdaságban csaknem folyamatosan csökken a munkanélküliség és növekszik a munkahelyek száma, miközben az euróövezetben és az EU egészében is újból meredeken nő a munkanélküliség.

Andor László elmondta, hogy az EU-ban 2013 elején átlagosan 11 százalékos, az euróövezetben 12 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Mindemellett példátlan mértékű divergencia-folyamat, sőt polarizáció indult meg a központi és a perifériális eurógazdaságok között is a munkanélküliség mértékét és annak társadalmi-gazdasági következményeit tekintve egyaránt.

Ez nagyon különbözik az euró indulása utáni években tapasztalt folyamatoktól, akkoriban ugyanis még konvergencia zajlott az euróövezeten belül a déli tagállamok javára, sőt a déli eurógazdaságok súlyozott átlaggal számolt munkanélküliségi rátája egy időben hozzávetőleg egy százalékponttal el is maradt az északi tagállamokétól. Ez a konvergencia azonban 2008-tól megszakadt, és az európeriféria gazdaságaiban sokkal gyorsabb ütemben kezdett növekedni a munkanélküliség, mint a központi tagállamokban - hangsúlyozta Andor László.

A divergencia azóta is tart; ennek következtében a munkanélküliségi átlagok közötti különbség az euróövezeti központ és a periféria között tavaly példátlan szintre, 10 százalékpontnyira szélesedett, és ez az olló azóta még szélesebbre nyílt - mondta a magyar EU-biztos. Hozzátette: a várakozások szerint a folyamat az idén tetőzik, azonban korántsem egyértelmű, hogy a következő években csökkenthető lesz-e a különbség, és ha igen, miként.

Andor László szerint a válságkezeléshez elengedhetetlen az euróövezet aszimmetriáinak kiegyensúlyozása, és ehhez az szükséges, hogy a déli periféria országainak kiigazítási folyamatát a központi eurógazdaságok belső keresletének növelése kísérje.

Évekig tarthat még az euróövezeti államadósság-válság, de az államháztartási fegyelemre épülő válságkezelésnek nincsen alternatívája - mondta a német kancellár hétfőn Berlinben.

Angela Merkel egy gimnáziumban tartott fórumon diákokkal beszélgetve úgy vélekedett, "években érdemes mérni" az ahhoz szükséges időt, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítménye és a munkanélküliség mértéke megközelítse a válság előtti szintet. A folyamat azért halad ilyen ütemben, mert az államháztartási reformok hatása mindig csak több éves távlatban érvényesül - tette hozzá.

Azzal a vitával kapcsolatban, hogy a válságot takarékoskodással, megszorításokkal, vagy pedig a gazdaság ösztönzésével kell-e kezelni, a német kancellár kifejtette: nem lát valódi ellentétet, hiszen világos, hogy "ha valaki minden évben többet költ, mint amennyit megkeres, akkor valami nincs rendben".

Az igazi kérdés nem az, hogy kell-e takarékoskodni, hanem az, hogy miként lehet a legjobban összehangolni az államháztartási hiány és az államadósság csökkentését célzó erőfeszítéseket a versenyképesség növelésével - mondta Angela Merkel.

A válságkezelés módszeréről az utóbbi hetekben indult vitában legutóbb - a hét végén - Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter fogalmazott meg markáns véleményt. A miniszter az Európai Bizottságtól az államháztartás rendezésére kapott türelmi idővel kapcsolatban azt mondta, hogy a bizottság pénteki döntése olyan jelentőségű döntés, mint az euró bevezetése, mert a "pénzügypolitikai ortodoxia" és a "megszorítások dogmájának" végét jelenti.

A német kormány az utóbbi hetekben többször megerősítette álláspontját, miszerint nem ellentétes egymással az államháztartási konszolidáció és a gazdasági növekedés ösztönzése, és a két folyamatnak párhuzamosan kell zajlania, mert ez vezet a versenyképesség erősödéséhez és új munkahelyek létrejöttéhez.

Május elsején tüntettek a német szakszervezetek az euróövezeti megszorítások ellen. Irányváltást követelnek a német kormánytól.

A német szakszervezeti szövetség (DGB) csaknem 450 ünnepi rendezvényén összesen több mint 400 ezren vettek részt. A megmozdulásokon irányváltást követelték a kormánytól az euróövezeti válság kezelésében.