Conan, a bankár

Valószínűleg akkor még nincs vészhelyzet az olaszoknál.

A nagy munkanélküliség ellenére komoly hiány van pizzasütőből Olaszországban, becslések szerint hatezer sütöde keres dolgozót.

Az olaszoknak azonban nem fűlik a foguk ehhez a munkához, mert a fizetés szerény, a munkaidő viszont hosszú. A pizzasütödék kemencéinél mindemiatt sok egyiptomi dolgozik, becslések szerint az arab országból érkező munkakeresők 80 százaléka pizzériában köt ki. A The Daily Telegraph című brit lap beszámolója szerint a pizzatészta készítésének mesterei lettek az egyiptomiak, sok római, torinói, milánói pizzázó nekik köszönhetően működik.

"Jók vagyunk, mert nehéz munkára készültünk. Az olaszok viszont kényelmes irodai munkahelyre vágynak, napi hatórás és heti ötnapos munkaidőre. Nem készek napi 10-12 órát dolgozni" - mondta a lapnak Amadeo al-Vikel, aki 12 éve vándorolt ki Kairóból Olaszországba, és pizzázója van Rómában a Trevi-kút közelében.
Olaszországban évente mintegy 3 milliárd pizza készül.

A fiatalok körében a munkanélküliség 35 százalékos.

Az kiderül a számításokból is, hogy ez nem is akkora baj.

A korábbi 2020-as "lebegtetett céldátumot" is zárójelbe teszi a miniszterelnök nyilatkozata, ami szerint 90%-os fejlettségi szint előtt nem érdemes csatlakozni az eurózónához.

A portfolio.hu kiszámolta, hogy különböző felzárkózási ütemek mellett, mikor érhető el a cél. Nem biztos, hogy a mi életünkben.

"Magyarországnak komolyan az euróhoz való csatlakozással nem szabad foglalkoznia egészen addig, míg Magyarország általános fejlettségi szintje el nem éri az eurózóna fejlettségének a 90%-át" - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a kormányülés után. Valószínűleg leegyszerűsítő egyetlen mutatóhoz kötni a felkészültséget (például - más-más okból - a szlovákok és a szlovének sem feltétlenül értenének ezzel egyet), de érdemes megnézni, hogy mikorra lehet reális a csatlakozás ezen kitétel mellett.

A fentiekből az következik, hogy két évtizednél hamarabb akkor csatlakozhatnánk, ha a rendszerváltás után soha nem látott növekedési csoda időszaka köszöntene be. Reálisan azonban az újonnan megismert szabály még három-négy évtized kívülmaradást ígér még az eurózónából.

Idén márciusban 500-asból 538 millió darab volt forgalomban Európában - az összes bankjegy 3,8 százaléka -, ami 292 milliárd eurónak felelt meg. Jelentős része a feltételezések szerint az olasz és nemzetközi szervezett bűnözés birtokában volt: ötszázasokból fér ugyanis a legnagyobb összeg az aktatáskába, kézipoggyászba vagy a titkos bankszéfbe.

A Banca dItalia olasz jegybank bevezeti a 200, valamint a "maffia pénzének" tartott 500 euróssal fizetett összegek eredetének ellenőrzését a pénzmosás elleni harc részeként.

Az olasz nemzeti bank 2014. január elsejétől a 200-as és 500-as bankjeggyel történő, 2500 euró feletti fizetés, pénzfelvétel vagy számlára történő befizetés esetén a pénzmosás elkerülésére a pénz eredetének igazolását kéri - jelentette a La Repubblica olasz napilap pénteki száma.

Az 500 eurós "a pénz, ami nincs" - írta az újság azt hangoztatva, hogy az olaszok pénztárcájában aligha találni ilyen bankjegyet, amelynek forgalma annál gyakoribb a Svájccal szomszédos olasz területen, Rimini és San Marino környékén, és Velence kaszinóiban. "Ha betiltják az 500-ast, a velencei kaszinók bezárhatnak: az orosz vendégek azonnal eltűnnek" - vélte a La Repubblica.

A lap értesülései szerint az Európai Központi Bank részéről is felmerült az 500-as esetleges bevonása. A legnagyobb címletű euróbankjegyek kiadását a Banca dItalia már 2008 óta korlátozza "a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának veszélye miatt".

A La Repubblica arra emlékeztetett, hogy Spanyolországban Bin Ladennek becézik az 500-as bankjegyet.

Winston Churchill lesz az új 5 fontos brit bankjegyeken, amelyek 2016-ban jelennek meg.

Pénteken jelentette be Mervyn King, az angol központi bank kormányzója a döntést. Az eseményen jelen volt a néhai legendás miniszterelnök családjának több tagja. King nagy vezetőként, szónokként és íróként méltatta Churchillt, aki "átsegítette" Nagy-Britanniát a 2. világháborún.

A bankjegyen olvasható lesz Churchill híres mondása, amely szerint nem ígérhet mást, csak vért, verítéket és könnyeket. A pénzportréhoz azt a fotót használja a bank, amely 1941-ben, Ottawában örökítette meg a néhai brit
miniszterelnököt.

Churchill amúgy szerepelt már pénzen: az 1960-as évek ötshillingesein "debütált".

Azért ez elég megdöbbentő arány.

A Cofidis szerint a 18-69 éves lakosság 76 százaléka, a 30 éven aluliak 49
százaléka vett már fel valamilyen hitelt, a korosztály 47 százaléka jelenleg is hiteltörlesztő.

A lakosság hitelállománya továbbra is magas, miközben a bankokkal szembeni bizalmatlanság folyamatosan nő.

A személyi kölcsönöket nyújtó, Magyarországon 2005 óta jelen lévő Cofidis negyedévente teszi közzé a "Cofidis Hitel Monitort", amely a társadalom fogyasztási szokásait és hitelezési attitűdjét vizsgálja. A felmérést a NRC piackutató készítette 2013 márciusában 500-as mintán. A reprezentatív kutatás a 18-69 éves korosztály körében zajlott.

A legfrissebb, 2013. első negyedéves felmérés szerint továbbra is a lakáshitel és a folyószámlahitel a leggyakoribb, a felnőtt korosztály 17, illetve 16 százalékának van. De magas azoknak az aránya is, akik gépjárműhitelt (10 százalék) vagy személyi kölcsönt (13 százalék) törlesztenek. A korosztály 26 százaléka egyetlen hitelt törleszt, 11 százaléka kettőt, 10 százalékának pedig három vagy annál több hitele van.

A hitelt felvevők száma ugyanakkor az elmúlt év hasonló időszakához képest 6 százalékponttal csökkent.

A teljes hiteldíjmutatóról (THM) való tájékozottság terén az előző időszakhoz képest kismértékű javulás látható. A 18-69 évesek fele úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben tisztában van a fogalom jelentésével, míg a csoport egyötöde nem igazán tudja, mi az a THM.

Az elmúlt három évben számottevően csökkent a bankokkal szembeni bizalom: a lakosság 87 százaléka mondta azt, hogy kevésbé bízik ma a pénzintézetekben, mint a válság előtt.

5 napig legalábbis biztosan...

Ben Affleck is csatlakozott ahhoz a nemzetközivé váló jótékonysági kezdeményezéshez, amely a mélyszegénységben élők helyzetére akarja felhívni a figyelmet: az amerikai filmszínész, rendező öt napon át napi másfél dollárból (335 forint) fog élni számos más hírességgel együtt.

Affleck Twitter-üzenetben jelentette be, hogy részt vesz a Live Below the Line (Élj a létminimum alatt!) elnevezésű jótékonysági kezdeményezésben, amelynek résztvevői osztoznak azokban a nehézségekben, amelyekkel a mélyszegénységben élők szembesülnek nap mint nap.

Az Oscar-díjas Affleck az általa alapított Kelet-kongói Kezdeményezés nevű jótékonysági szervezet nevében csatlakozott a kihíváshoz, amelynek résztvevői májusban öt napon keresztül napi másfél dollárból élik életüket. A résztvevők nem étkezhetnek saját éléskamrájukból, nem fogadhatnak el barátoktól, családtagjaiktól élelmiszeradományokat, csak csapvizet fogyaszthatnak.

A globális kezdeményezés szervezői azt tanácsolják a résztvevőknek, hogy a 7,5 dollárt a legegyszerűbb élelmiszerekre, tésztára, rizsre, kenyérre, krumplira, zöldségekre és gabonafélékre költsék - olvasható a honlapjukon.

A kezdeményezés 2010-ben indult útjára az ausztráliai Melbourne-ből és kiterjedt Nagy-Britanniára, az Egyesült Államokra és Új-Zélandra. Az első évben mintegy kétezren vettek részt benne, és 520 ezer dollárt gyűjtöttek a mélyszegénységben élők számára.

A Világbank 2005-ben a mélyszegénység küszöbét napi 1,25 dollárban határozta meg. 2011-re ez az összeg az inflációt figyelembe véve 1,5 dollár volt.

A kezdeményezés által összegyűjtött adományokat a fejlődő világban oktatási programokra fordítják.

Idén május 7. és 11. között rendezik meg az akciót Ausztráliában, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, Új-Zélandon pedig valamikor ősszel.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége szerint nem változott érdemben a magyar lakosság só- és cukorfogyasztása a népegészségügyi termékadó hatására, míg az érintett ágazatok vesztesége jelentősen emelkedett.

Az  ÉFOSZ azt állítja, hogy "az élelmiszereket sújtó különadó hatására" a  költségvetés áfa-, nyereség- és iparűzési adóbevétele jelentősen csökkent, a  feketegazdaság megerősödött, míg az adó beszedésének költségei az államkasszát  terhelték.

Az intézkedés miatt több milliárd forint értékű tervezett  beruházás hiúsult meg az ágazatban, az európai uniós támogatásokat  visszamondták, megszűnt mintegy 1000 munkahely, különösen a hazai kis- és  középvállalatoknál.

A különadó ráadásul igazságtalan, hiszen az alacsonyabb  jövedelemmel rendelkező, ezért élelmiszerekre a jövedelmük arányában többet  fordító társadalmi rétegeket fokozottabban sújtja - vélekedik a szövetség.

Az  ÉFOSZ megjegyezte: ezt látta be a dán kormány is, amely a napokban - a cukor- és  a zsíradó eltörlése után - a cukrozott üdítőitalok adóját is eltörölte, miután  észlelte, hogy nemzetgazdaságilag az élelmiszerek adóztatása kizárólag károkat  okoz, a lakosság egészségi állapota pedig ezektől az intézkedésektől nem  javul.

Az új bankjegy első darabjai október 8-án kerülnek forgalomba az Egyesült Államokban.

Itt lehet megnézni jól.

Ezzel a kijelentéssel egyet tudok érteni. Pláne, hogy személyes tapasztalatom is van az ügyben.

A probléma gyökere, hogy három dologra nem készítenek fel bennünket az életben, hiába neveltek a szüleink és töltjük lassan az életünk egynegyedét az oktatási intézményekben:

- A jó párválasztás és a sikeres házasság titkaira. Meg is lehet nézni a válási statisztikákat és a házasságkötések számának drasztikus esését.

- A gyereknevelés tudományára. Ezért aztán megszületnek a gyerekek és mindenki úgy neveli őket, ahogy éppen eszébe jut. Vagy ahogy az apja-anyja nevelte őt, legyen az bármennyire is rossz modell.

- A pénzzel való bánásra. Ennek megfelelően az emberek 87%-a nem rendelkezik még egyhavi megtakarítással sem, ellenben 400 ezer magyar családnak van 3 vagy még több hitele és 850 ezer honfitársunk aktív KHR (BAR) listás, vagyis legalább 96 ezer forinttal tartozik legalább három hónapja legalább egy banknak.

A házasságtársak gyakran nem tudják őszintén megbeszélni a pénzügyi kérdéseket. Amikor aztán mégis, még az utca végén is hallják őket és a tányérok törését is és inkább lehet veszekedésnek hívni a dolgot, mint megbeszélésnek.

A közösségi vásárlóoldalak, internetes szállásoldalak képviselői, valamint a
szállásadók eltérően vélekednek arról, hogy a bónuszok, kuponok, internetes
kedvezmények segítenek vagy inkább kárt okoznak a szállodaiparnak - derült ki a
Turisztikai Managerek Szövetségének keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésén,
ahol az előbbiek az előnyöket, utóbbiak inkább a hátrányokat hangsúlyozták.

A közönségben helyet foglaló szállodások közül volt, aki a kuponos, bónuszos értékesítés előnyeként említette, hogy így télen is 70 százalékos foglaltsággal tudtak működni, ki tudták termelni a fix költségeket és megtarthatták munkatársaikat. Más viszont azt mondta, szívesen feláldoz 20 százalékos töltést 30-40 százalékkal magasabb árszínvonalért, mert úgy kisebb az amortizáció és a munka.

Volt olyan szállodás, aki katasztrófaturizmusnak nevezte a kuponos, bónuszos turizmust, ami el fog múlni. Egy másik szállodás kifejtette, ne ért egyet azzal, hogy minden szobát el kell adni, az alacsony árak ugyanis rombolják a szolgáltatás színvonalát, veszteségessé teszik a házat. Elhangzott az is, bár rengeteg szálloda a csőd szélén áll, nem tisztul a piac, ami a finanszírozói háttérrel magyarázható.

http://hvg.hu/gazdasag/20130423_Katasztrofaturizmust_okoznak_a_kuponok