Conan, a bankár

A nyugdíjba vonulás megrendíti az egészséget, a depresszióra 40 százalékkal jobban hajlamosít az azonos korú, még dolgozókhoz képest - olvasható egy brit tanulmányban.

A brit gazdaságkutató intézet felmérése szerint mind a szellemi-lelki, mind a fizikai egészség megsínyli a nyugdíjazást. A nyugalomba vonulás után közvetlenül ugyan még javul is az illető egészségi állapota, ám hosszabb távon egyértelműen romlik. Amellett, hogy a depresszió 40 százalékkal, a fizikai betegségek 60 százalékkal fenyegetik jobban a már nem dolgozókat a hasonló korú dolgozókhoz képest, és ez igaz mind a férfiakra, mind a nőkre.

A tanulmány szerzői szerint a brit kormánynak segítenie kellene abban, hogy az emberek magasabb életkorukig dolgozhassanak és meg kellene emelnie a nyugdíjkorhatárt, nem pedig erősen ösztönözni pénzügyileg, hogy mielőbb kivonuljanak a munkaerőpiacról. Hozzáteszik, hogy nem kellene okvetlenül teljes munkaidőben foglakoztatni az időseket.

Nagy-Britanniában jelenleg csaknem egymillió 65 év feletti dolgozik, soha még ilyen sokan nem kerülték el, hogy nyugdíjba vonuljanak. A korkedvezményes nyugdíj lehetőségével élők száma tavaly 90 ezerrel csökkent - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

Tavaly összesen 5,1 milliárd eurót ért annak a 11 szlovákiai multimilliomosnak a vagyona, akiket a Forbes magazin szlovákiai kiadványa Szlovákia és Csehország legtehetősebb embereinek 30-as listájába sorolt.

A Szlovákiában mintegy két és fél éve megjelenő magazin először jelentetett meg listát az ország leggazdagabb embereiről.

A Forbes listája a leggazdagabb szlováknak Andrej Babist, az Agrofert csoport tulajdonosát jelöli meg. A magazin szerint 1,54 milliárd euróra becsülhető a több magyarországi érdekeltséggel is rendelkező Andrej Babis vagyona, amelynek legnagyobb részét az idén 20 éves Agrofert holding teszi ki. A vállalatóriás több mint 230, cseh, szlovák, német, holland, kínai, lengyel és magyarországi cégből áll, ezek fő profilja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, illetve a vegyipar és a faipar.

Szlovákiában az Agrofert érdekeltségeihez tartozik például a vágselyei Duslo, amely az ország egyik legnagyobb kémiai üzeme, ez a társaság adja ki a Hospodárské Noviny nevű gazdasági-közéleti napilapot is. Magyarországon a holdinghoz tartozik a CERES Sütőipari Zrt., a Devecseri Agrokémiai Kft., valamint az IKR Agrár Kft. is.

A Forbes listája a második leggazdagabb szlováknak a nagy pozsonyi irodaépületeket és üzletközpontokat kivitelező HB Reavis Group befektetési társaságban érdekelt Ivan Chrenkót tartja, az ő vagyonát 600 millió euróra becsülik.

A legtehetősebb szlovákok listájának harmadik helyét a Gorilla-botránnyal összefüggésben elhíresült Jaroslav Hascák, a Penta pénzügyi és befektetési csoport egyik vezetője kapta meg, akinek vagyonát 480 millió euróra becsülték.

A negyedik leggazdagabb szlovákként a többek közt a Moravia Steel acélvállalatot tulajdonló Tomás Chrenek került a Forbes listájára, 440 millió eurós vagyonnal, az ötödik helyet pedig Martin Kúsik, a Penta pénzügyi és befektetési csoport egyik alapítója foglalta el 420 millió eurót kitevő becsült vagyonnal.

A Forbes a listát azon vállalatok hivatalos adatai alapján állította össze, amelyekben tulajdoni vagy egyéb viszonyukat a listában szereplő személyek elismerték.

Minden eddigi rekordot megdöntött a németek vagyonának gyarapodása tavaly, elsősorban a részvényárfolyamok emelkedésének köszönhetően.

A Bundesbank pénteken közzétett adatai szerint egy év leforgása alatt 157 milliárd euróval nőtt a háztartások készpénzben, értékpapírban, bankbetétben és biztosítási konstrukciókban tartott vagyona. Ekkora növekedésre 1993 óta nem volt példa.

A 82 milliós országban a múlt év végére 4939 milliárd eurót tett ki a magánszemélyek vagyona. Az adatban ingatlanok, ingóságok - például autók, műkincsek - nem szerepelnek.

Ugyanakkor a lakosság eladósodottsága a kedvező kamatoknak köszönhetően jobban nőtt, mint 2011-ben: 1 százalékkal 1566 milliárd euróra emelkedett, elsősorban a lakáshitelek nőttek.

Azért ez elég megdöbbentő arány.

A Cofidis szerint a 18-69 éves lakosság 76 százaléka, a 30 éven aluliak 49
százaléka vett már fel valamilyen hitelt, a korosztály 47 százaléka jelenleg is hiteltörlesztő.

A lakosság hitelállománya továbbra is magas, miközben a bankokkal szembeni bizalmatlanság folyamatosan nő.

A személyi kölcsönöket nyújtó, Magyarországon 2005 óta jelen lévő Cofidis negyedévente teszi közzé a "Cofidis Hitel Monitort", amely a társadalom fogyasztási szokásait és hitelezési attitűdjét vizsgálja. A felmérést a NRC piackutató készítette 2013 márciusában 500-as mintán. A reprezentatív kutatás a 18-69 éves korosztály körében zajlott.

A legfrissebb, 2013. első negyedéves felmérés szerint továbbra is a lakáshitel és a folyószámlahitel a leggyakoribb, a felnőtt korosztály 17, illetve 16 százalékának van. De magas azoknak az aránya is, akik gépjárműhitelt (10 százalék) vagy személyi kölcsönt (13 százalék) törlesztenek. A korosztály 26 százaléka egyetlen hitelt törleszt, 11 százaléka kettőt, 10 százalékának pedig három vagy annál több hitele van.

A hitelt felvevők száma ugyanakkor az elmúlt év hasonló időszakához képest 6 százalékponttal csökkent.

A teljes hiteldíjmutatóról (THM) való tájékozottság terén az előző időszakhoz képest kismértékű javulás látható. A 18-69 évesek fele úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben tisztában van a fogalom jelentésével, míg a csoport egyötöde nem igazán tudja, mi az a THM.

Az elmúlt három évben számottevően csökkent a bankokkal szembeni bizalom: a lakosság 87 százaléka mondta azt, hogy kevésbé bízik ma a pénzintézetekben, mint a válság előtt.

Érdekes.

A portál MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a workania.hu adatbázisában az álláskeresők által megadott fizetési igények átlaga 2012-ben 170 400 forint volt, ami messze elmarad az országos 221 000 forintos bruttó átlagbértől.   

A magyar álláskeresők fizetési igényei 25-30 százalékkal maradtak el tavaly a  valós fizetésektől - derül ki a workania.hu legfrissebb kutatásából, amelyben az  internetes állásportál azt vizsgálta, hogyan alakultak az álláskeresők által  elvárt bérek a magyarországi álláspiacon az elmúlt években.

Az  eredmények minden évben azt mutatják, hogy az álláskeresők nem mernek annyit  kérni, mint amennyit valójában kaphatnának. A pályázók fizetési igényei ugyanis  rendszerint 25-30 százalékkal elmaradnak a valós fizetésektől - foglalta össze a  kutatás eredményeit a közlemény szerint Ficza János, a workania.hu PR  menedzsere.

A legtöbbet Budapesten kérik a pályázók, átlagosan 195 200  forintot. A fővárost Győr-Moson-Sopron, Vas illetve Komárom-Esztergom megye  követi. Havi 180 ezer forint feletti összeget kérnek még Fejér, Veszprém és Pest  megye álláskeresői.

A legalacsonyabb, nettó 150 ezer forint alatti fizetési  elvárás pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar valamint Borsod-Abaúj-Zemplén  megye álláskeresőinél mutatkozik.

http://www.hirado.hu/Hirek/2013/04/23/16/Az_allaskeres_k_fizetesi_igenyei_25_30_kal_maradtak_el_a.aspx

Az a gyanúm, hogy nem ilyen egyszerű a megoldás.

"Érdemes lenne itthon is átvenni az országimázst külföldieknek meghirdetett álomállásokkal javító módszert - véli, főleg az ausztrál példa alapján, Nagy Gábor turisztikai szakember.

Ki ne szeretne nagy pénzt keresni úgy, hogy ezért ne kelljen belebetegednie a munkába? – több tízezren jelentkeztek arra a hat ausztráliai álláshelyre, ahol nagyon laza beosztással, szép summát lehet zsebre tenni.  Az egyik meghirdetett munkahely nyertesének feladata a bulizás, hogy végigjárja Ausztrália nagy fesztiváljait, és beszámoljon pozitív élményeiről. Lehet jelentkezni éttermi kóstolónak, fotósnak, a vidéket járó turistának és reggel kengurukat ébresztgető vadőrnek is."

http://www.hirado.hu/Hirek/2013/04/20/14/Szakert__Alomallasokkal_is_novelhet_k_a_magyar_turisztikai_bevetelek.aspx