Conan, a bankár

Nagyon kíváncsi lennék, hogy vajon mivel vették erre rá a lakásukat önként elhagyókat...

Tavaly csaknem 35 ezer ingatlant tűztek ki árverésre a végrehajtók, de ebből a 3 ezret sem érte el a valóban elárverezettek száma.

A kényszerértékesített ingatlanok fele volt lakás, a másik felét mezőgazdasági területek, illetve gazdasági épületek adták - mondta Schmidt Zoltán, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára az MTI-nek.

Az árveréseket követően 234 kilakoltatásra került sor, a fennmaradó közel 1300 esetben az adósok önként hagyták el otthonukat. Idén a végrehajtási ügyek száma legfeljebb 10 százalékkal növekedhet a kamara becslése szerint.

A csaknem 200 önálló bírósági végrehajtó mintegy félmillió végrehajtási ügyet intéz évente. Ezek 85 százalékát az 500 ezer forint alatti ügyek adják. Ide tartoznak a parkolási bírságok, a közüzemi tartozások, illetve a gyermektartási ügyek is. A parkolási díj-követelések 95 százaléka nem éri el a 100 ezer forintot.

A végrehajtók kezelésében lévő ügyek számának 6 százaléka tartozik az 500 ezer - egymillió forintos érték-sávba, míg 7 százaléka az 1-5 milliós sávba esik. Mindössze az ügyek 2 százaléka haladja meg az 5 millió forintos követelést - ismertette az adatokat Schmidt Zoltán.

UPDATE

Márciusban újabb rekordszintre emelkedett a fizetési késedelmek száma, másfél millió lakos számára továbbra is lehetetlen feladat kikerülni a korábban BAR-listaként emlegetett statisztikából, derült ki a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) friss adataiból.

http://penzkerdes.blog.hu/2013/05/13/itt_a_friss_bar_lista

Januártól március végéig 10,4 százalékkal több használt gépkocsi cserélt gazdát, mint 2012 első negyedévében -ismerteti a Weltauto a Datahouse adatai alapján, egyben hozzáteszi: 50 százalékban továbbra is az öreg, olcsó autókra van kereslet.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében az országos hálózattal rendelkező Weltauto emlékeztet: míg az elmúlt év hasonló időszakában 92 135 használt autónál történt tulajdonosváltás, addig az idén 101 746 autót írtak át az első negyedév során, s ezzel az eredménnyel a 2011-es év szintjére emelkedett ismét a piac.

A használtautó-kereskedéssel foglalkozó cégeknél azonban nem változott jelentősen az értékesítések száma, mindössze 1 százalékkal több, összesen 30 241 üzletet kötöttek - jegyzi meg a közlemény.

Az első negyedév ismét kedvezett a használtautó-importnak - mutat rá a Weltauto: 19,3 százalékkal 13 863-ra gyarapodott a határon túlról behozott kocsik száma. "A nyugatról behozott autók esetében továbbra is probléma, hogy a hazai vásárlók jellemzően tíz évnél idősebb gépkocsikat választanak - hívta fel a figyelmet Horváth Zoltán, a Weltauto márkaigazgatója.

A piac szegmensek szerinti megoszlása az első három hónapban változatlan maradt: a legnagyobb részt az alsóközép-kategóriás autók (32 543 darab), a kisautók (27 545 darab), valamint a felsőközép-kategóriás kocsik (15 399 darab) adták. Ezzel szemben a külföldről behozott autók esetében a felsőközép-kategória volt a legnépszerűbb 3891 darabbal, majd az egyterűek (2604 autó) és az alsó-középkategóriás járművek (2440 autó).

Magyarországra az Európai Uniótól - az odautalt pénzeken felül - 1,1 milliárd  euró érkezett az idei első negyedévben, és ez volt a legnagyobb tétel a  devizatartalékok növekedésében, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég  közzétett időközi jelentéséből.

Az EU-tól  január-márciusban érkező nettó átutalás 380 millió euróval meghaladta a tavaly  ilyenkorit, ez kiemelkedőnek számít. 2012 egészében a jelentésben használt  pénzforgalmi adatok szerint Magyarország az EU-tól nettó 3,1 milliárd eurót  kapott.

A tartalékokat az EU-átutalások után a legnagyobb mértékben a  belföldi eurókötvényből, a PEMÁK-ból befolyó eurók növelték - az Államadósság  Kezelő Központ (ÁKK) korábbi adatai szerint a tavaly novemberben indított,  elsősorban a lakosságnak szánt eurókötvényből az első negyedévben mintegy 670  millió euró folyt be.

A devizatartalékot az államkincstár  adósságmenedzselésen kívüli, minisztériumok és más költségvetési intézmények  megbízására végzett devizakifizetései csökkentették az első három hónapban a  legerősebben, mintegy 350 millió euróval - derül ki az MNB-jelentésből. A  kincstár deviza ki- és befizetései a PEMÁK-kal együtt 320 millió euróval  növelték az időszakban a tartalékot.

Az állami megbízásra történő kincstári  devizakifizetések meghaladták az átlagot, és több mint megkétszereződtek a  tavalyi első negyedévhez képest.

Az ÁKK-nak a PEMÁK-on kívüli egyéb  adósságmenedzseléssel kapcsolatos műveletei összességükben mintegy 300 millió  euróval növelték a tartalékot az első negyedévben.

Februárban az állam egy  3,25 milliárd dolláros (közel 2,4 milliárd euró) kötvényt bocsátott ki, miközben  januárban és márciusban egyenként 527 millió SDR-t (bő 600-600 millió eurót)  törlesztett a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), és visszafizetett 1 milliárd euró  és 50 milliárd jen lejáró kötvényt.

A fentieken felül az MNB is törlesztett a  maga 2009-ben lehívott IMF-kölcsönéből egy 158 millió SDR-es (mintegy 182 millió  eurós) részletet márciusban.

A tartalékok 30 millió euró hozamot fialtak az  időszakban.

Az kiderül a számításokból is, hogy ez nem is akkora baj.

A korábbi 2020-as "lebegtetett céldátumot" is zárójelbe teszi a miniszterelnök nyilatkozata, ami szerint 90%-os fejlettségi szint előtt nem érdemes csatlakozni az eurózónához.

A portfolio.hu kiszámolta, hogy különböző felzárkózási ütemek mellett, mikor érhető el a cél. Nem biztos, hogy a mi életünkben.

"Magyarországnak komolyan az euróhoz való csatlakozással nem szabad foglalkoznia egészen addig, míg Magyarország általános fejlettségi szintje el nem éri az eurózóna fejlettségének a 90%-át" - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a kormányülés után. Valószínűleg leegyszerűsítő egyetlen mutatóhoz kötni a felkészültséget (például - más-más okból - a szlovákok és a szlovének sem feltétlenül értenének ezzel egyet), de érdemes megnézni, hogy mikorra lehet reális a csatlakozás ezen kitétel mellett.

A fentiekből az következik, hogy két évtizednél hamarabb akkor csatlakozhatnánk, ha a rendszerváltás után soha nem látott növekedési csoda időszaka köszöntene be. Reálisan azonban az újonnan megismert szabály még három-négy évtized kívülmaradást ígér még az eurózónából.