Conan, a bankár

A csempészalagutaknak köszönhetően már a Gázai övezetben is élvezhetik kedvenc sült csirkeszárnyaikat a Kentucky Fried Chicken amerikai gyorsétteremlánc szerelmesei.

Persze a "gyors" itt viszonylagos fogalom, hiszen több óráig is eltarthat, mire a szomszédos Egyiptomból házhoz jön a megrendelt áru. Emellett a palesztin futárok borsos árat kérnek szolgáltatásaikért. Mindez azonban nem csökkenti a keresletet.

"Ha valaki csütörtök reggel hatkor szeretne ropogós csirkeszárnyakat enni, akkor már szerda este le kell adnia a megrendelést" magyarázza az alapvető tudnivalókat a kezdőknek a Jamama (Galamb) cég Facebook-oldala.

A Jamama egyszerre általában 30 menüt szokott átszállítani a legközelebbi KFC-ből, amely a határtól mintegy negyven kilométerre található egy egyiptomi kikötővárosban, el-Arísban. Innen a rafahi határátkelőig autóval viszik az ételt, amely a csempészalagutakon keresztül jut be a Gázai övezetbe. A gázai oldalon felveszik a szállítmányt, amely a Jamama gázavárosi központjába kerül, onnan pedig motoros futárok közreműködésével a megrendelőkhöz.

Azóta, hogy a Hamász szélsőséges palesztin szervezet 2007-ben átvette az uralmat az övezet fölött, a terület izraeli kereskedelmi blokád alatt áll. A csempészek az alagutaknak köszönhetően nagyot kaszálnak egy-egy ritka áru beszerzésével. Mivel Egyiptom is szigorúan korlátozza a rafahi határátkelő forgalmát, a Gázai övezet lakosai nem ruccanhatnak át el-Arísba, ha épp úgy hozná a kedvük. Ezért sem tiltakoznak a csirkeszárnyak szerelmesei akkor, amikor egy húszas csomagért a fizetendő összeg eléri a 130 sékelt (27 eurót), ami a duplája az egyiptomi áraknak.

A Gázai övezetben egyáltalán nem működnek gyorséttermek. "Megrendelésekben nincs hiány" állítja a Jamama vezetője, Halil al-Ifrandzsi. "Az emberek utaznak néhanapján. És aki kipróbálta ezt a fajta ételt, annak hiányzik. Aki pedig még nem evett, az erről álmodik."

De ha mégsem, akkor a helyi rádióban hirdető Jamama tesz róla, hogy így legyen. "A feleségem már ezer éve félre akar tenni egy egyiptomi útra, hogy egyszer kipróbálhassa" mondta Ijád Dzsaber. "Miután meghallotta a rádióban a reklámot, azonnal futott hozzám, hogy rendeljünk."

Ha valaki például francia informatikus, jól beszél angolul, amerikai tartózkodási vízummal rendelkezik, de a munkaadója húzódozik támogatni, segítségére lehet az új rendszer. A reform tervezete a kongresszus előtt van, a javaslatot várhatóan a nyár végéig elfogadnak.

Az új rendszerben tíz kritériumot vesznek figyelembe.

Egyetemi diplomáért öt pont, mesterfokozatú diplomáért tíz pont, doktorátusért pedig 15 pont jár. Minden, a szakmában eltöltött évért 0-tól 3 pont adható (legfeljebb 20). Ha az illető programozó, informatikus, szoftverfejlesztő tíz pont jár, a TOEFL (angol mint idegen nyelv) nyelvvizsgán elért 80 pont további tíz pontot hoz a konyhára.

Ha az illető a diplomájának megfelelő területen dolgozik, 8-tól 10 pontot kaphat.

A 25 év alattiak 8 pontot kapnak, a 25 és 32 év közöttiek 6 pontot, a 33 és 37 év közöttiek 4 pontot. A 38 év felettieknek nem jár bónusz.

A legalább két embert foglalkoztató vállalkozó pontszáma 10.

Amerikai állampolgárságú, 31 évnél idősebb házas gyermek, illetve testvér megléte esetén az illető 10 pontot kap. Ha valaki valamilyen egyesület tagja, 2 pont illeti meg. További öt pont jár, ha az illető nem azokból az országokból érkezik, ahonnan sok a bevándorló, tehát a mexikóiak, a kínaiak és az indiaiak ebből a kategóriából kiesnek.

Az így adható maximális pontszám 100. Azt még egyelőre nem tudni, hogy végül is hány pont elegendő a zöld kártyához.

Jelenleg, ha valakinek nincs meg a négy év tanulmányi ideje, vagy a munkaadója nem támogatja, nincs esélye - magyarázta Gregory Siskind ügyvéd. A pontrendszer révén a zöld kártyát igénylő bevándorló nem függ többé a munkáltatójától.

2013-ig évente 55 ezer vízumot sorsoltak ki, de a republikánusok régóta szeretnék megszüntetni a programot, amely nem tesz különbséget a képzett és a képzetlen bevándorlók között.

A pontrendszeren túl a reform várhatón felszabadítja a kutatók, a "rendkívül magas szinten kvalifikált", valamint az amerikai egyetemeken tudományos diplomát szerzett bevándorlók számára kiadható zöld kártyák kvótáját. A következő években várhatóan több százezer új kártyát osztanak szét az új rendszerben.

Siskind szerint az új rendszer néhány év alatt véget vethet a jelenleg gondot okozó hosszas várakozásnak is.

Nagyon kíváncsi lennék, hogy vajon mivel vették erre rá a lakásukat önként elhagyókat...

Tavaly csaknem 35 ezer ingatlant tűztek ki árverésre a végrehajtók, de ebből a 3 ezret sem érte el a valóban elárverezettek száma.

A kényszerértékesített ingatlanok fele volt lakás, a másik felét mezőgazdasági területek, illetve gazdasági épületek adták - mondta Schmidt Zoltán, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára az MTI-nek.

Az árveréseket követően 234 kilakoltatásra került sor, a fennmaradó közel 1300 esetben az adósok önként hagyták el otthonukat. Idén a végrehajtási ügyek száma legfeljebb 10 százalékkal növekedhet a kamara becslése szerint.

A csaknem 200 önálló bírósági végrehajtó mintegy félmillió végrehajtási ügyet intéz évente. Ezek 85 százalékát az 500 ezer forint alatti ügyek adják. Ide tartoznak a parkolási bírságok, a közüzemi tartozások, illetve a gyermektartási ügyek is. A parkolási díj-követelések 95 százaléka nem éri el a 100 ezer forintot.

A végrehajtók kezelésében lévő ügyek számának 6 százaléka tartozik az 500 ezer - egymillió forintos érték-sávba, míg 7 százaléka az 1-5 milliós sávba esik. Mindössze az ügyek 2 százaléka haladja meg az 5 millió forintos követelést - ismertette az adatokat Schmidt Zoltán.

UPDATE

Márciusban újabb rekordszintre emelkedett a fizetési késedelmek száma, másfél millió lakos számára továbbra is lehetetlen feladat kikerülni a korábban BAR-listaként emlegetett statisztikából, derült ki a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) friss adataiból.

http://penzkerdes.blog.hu/2013/05/13/itt_a_friss_bar_lista

És valószínűleg nemcsak pénzügyi műveltségünk, hanem pénzünk sincs.

Magyarország gazdasági kilábalásának, fejlődésének útja elképzelhetetlen a lakosság, a családok pénzügyi műveltségének fejlesztése nélkül - mondta az Állami Számvevőszék elnöke pénteken Szegeden, az Adótudatosság az iskolában című kezdeményezés kapcsán tartott konferencia előtt az MTI-nek. 

Domokos László, aki a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének (MPGEKE) is elnöke, elmondta: ebben a civil kezdeményezésben az egyesület mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói, a PSZÁF dolgozói, kormányzati alkalmazottak, de még az OEP adminisztratív munkatársai is részt vesznek a közös ügy érdekében.

Az emberek gyakran nincsenek tisztában alapvető fogalmakkal, mint például a devizaárfolyam, hitelszerződés, beruházás, kamatszámítás. Egy kérdőíves felmérés eredményeként kiderült, hogy már az oktatásban tetten érhető ennek hiánya - mondta az elnök.

Domokos László közölte: a cél mindenképpen az, hogy minél több emberhez jussanak el az ismeretek. A jövőben ennek megfelelően tananyag készül már a középiskolásoknak. Hozzátette: a szeptemberben induló tanévben, azoknak az iskoláknak, amelyek igénylik, az egyesület is próbál segítséget nyújtani a maga ezerfős tagságával.  

A NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága az elsők közt kezdeményezett pénzügyi oktatást. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával (SZTE GTK) indítottak együttműködést, másfél évvel ezelőtt - mondta el a regionális főigazgató.

Papp István kifejtette: a NAV segítséget nyújt az egyetem tudományos munkájához, fogadják nyári gyakorlatra a hallgatókat, és előnyben részesül az SZTE-ről kikerülve a munkavállalásnál az, aki már korábban kapcsolatba állt a szervezettel.

Közös célként fogalmazták meg, hogy ne jöhessen ki az SZTE GTK-ról olyan hallgató, aki nem tudja kitölteni az adóbevallását, és a saját adóügyeit nem tudja elintézni. A jövőben ezt szeretnék kiterjeszteni a többi karra is. 

De még lehet...

Gazdasági és pénzügyi ismereteket, erkölcs- és/vagy hittant, de akár sakkot és lovaglást is tanulhatnak majd a diákok a szeptember elsején életbe lépő megújult Nemzeti alaptanterv alapján.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a szeptembertől felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamokon, illetve a hatosztályos gimnáziumok első (7.) évfolyamán életbe lépő NAT legfontosabb változása, hogy az eddig megszokott általános tantárgyakon kívül a diákok új ismeretekkel is gazdagodhatnak.

Lesz olyan tantárgy, amelyet kötelező jelleggel minden diák tanul majd, emellett az órák 10 százalékáról az iskolák szabadon rendelkeznek, így egyéb tantárgyakkal is bővülhet a tanulók órarendje.

A kötelező tanórai keretben történik majd az általános iskolák 1-8. évfolyamán az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása, amelyet felmenő rendszerben vezetnek be: 2013 szeptemberében az 1. és 5. évfolyamokon, illetve a hatosztályos gimnáziumok hetedik évfolyamán indul el.

Azt, hogy a diákok melyikre járnak majd szeptembertől, a szülők dönthették el. Az erkölcstan órát olyan szakképzett pedagógusok tartják, akik továbbképzésen vettek részt, míg a hit- és erkölcstan oktatása egyházi személyek hatáskörébe tartozik majd.

Az iskolák az órakeret 10 százalékáról (évfolyamtól függően heti 2-4 óra) szabadon dönthetnek, így lehetőség van szabadon választható tantárgy bevezetésére vagy a kötelező tantárgyak óraszámának megemelésére, de akár új tantárgyakat is alkothatnak. A kötelezően előírt heti óraszámnak azonban mindenképpen meg kell lennie.

Szabadon választható tantárgy lesz a pénzügyi, gazdasági ismeretek

A szabadon választható tantárgyak közé olyan tanórák kerültek, mint a pénzügyi, gazdasági ismeretek, amelynek keretében a tanulók megtanulják a családi gazdálkodást és a piacgazdaság legfontosabb folyamatait, ismereteket szereznek például a banki tranzakciókkal és a fogyasztóvédelmi jogokkal kapcsolatban.

Az a cél, hogy mérlegelni tudják döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Fontos, hogy a diákok ne csak "fogyasztók", hanem a családi gazdálkodást értő résztvevői legyenek a családi közösségnek, megtanulják zsebpénzüket beosztani, felhasználni, rálássanak a megtakarítási, hiteltörlesztési lehetőségekre, ez alapján pedig felnőttként felelős döntéseket hozhassanak például egy esetleges hitelfelvételről - írták. Azt is jelezték, hogy akár sakkot vagy lovaglást is tanulhatnak majd a diákok.

Ez derült ki az Intrum Justitia belső kutatásából. A követeléskezelő vállalat közleményében ismerteti: az esetek felében a munkanélküliség volt a fizetésképtelenség oka, összességében pedig 75 százalék jelölte meg az alacsony, vagy nem létező jövedelmet a nemfizetés indokaként.

A felmérésből az is világosan látszik, hogy nem a devizahitelek visszafizetése jelenti a legnagyobb problémát a magyarok számára, hiszen a megkérdezett adósok csupán 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megnövekedett törlesztőrészlete miatt vált fizetésképtelenné.

"Úgy tűnik, hogy a hiteltörlesztés, mint ok csökkenése egybevág a kormányzat devizahitelesek segítésére szolgáló intézkedéseivel, hiszen a törlesztőrészlet növekedése miatt fizetésképtelenné vált adósok aránya felére csökkent a vizsgált időszakban" - írja közleményében a cég.

Az Intrum Justitia belső kutatásából az is kiderült, hogy az eladósodott ügyfelek először jellemzően telefonszámlájukkal maradnak el, a banknak tartozók pedig már nagy valószínűséggel egyéb tartozással is bírnak.

A Vatikán utáni második legkisebb állam a Cote d'Azur előtti tengerrészből hódítana el egy darabot. Egy hasonló terv csábított Monacóba nagy neveket már 2008-ban is: Norman Foster és Daniel Liebeskind sztárépítészek az akkori befektetőkkel 15 hektáros földnyelv kiépítéséről szóló terveket készítettek.

A projektet II. Albert herceg akkor a gazdasági válságra való hivatkozással lefújta. "A jelenlegi helyzetben felelőtlen lenne egy ilyen léptékű projekt megvalósítása" - indokolta akkor a herceg döntését egy interjúban.

Az aktuális projekt bemutatásakor Michel Roger monacói kormányfő arról beszélt, hogy Monaco maga mögött hagyta a válságot, ismét stabil alapokon áll.

A tervek szerint a part előtt épülne ki az alap: hozzávetőleg egymilliárd euró befektetésével építenek egy talapzatot a tengerbe. Erre húznak fel tíz emeletet, amelyeken luxusapartmanok, üzletek és irodák kapnak helyet. A cél az, hogy "az új partszakasz a tájképnek és a városi identitásnak is megfeleljen".

Mindezt egy befektetőnek kell biztosítania, aki július 23-ig adhatja be pályázatát. Az új negyed 2024-ig készülhet el.
Monacónak már vannak tapasztalatai a területnyerésben: Fontvieille városrészt szinte teljesen a tengertől meghódított területen alakították ki.

A hercegség új területének alapkövét 1981-ben rakták le. Hogy vajon az egyelőre név nélküli új projekt is eljut-e a megvalósítás stádiumába, még környezetvédelmi kérdésektől is függ. Az érintett terület ugyanis közvetlenül Larvotto természetvédelmi terület és a víz alatti barlangokkal tarkított Spélugues között fekszik.

Marie-Pierre Gramaglia, a monacói kormány környezetvédelemért felelős tagja szerint a biológiai sokféleség itt meglehetősen nagy, amit védeni és fejleszteni kell.

Az euróövezet már több mint egy éve kettős mélypontú recesszióban van, és egyelőre korántsem tekinthető magától értetődőnek a fenntartható növekedés elérése belátható időn belül - mondta keddi londoni előadásában Andor László, aki úgy vélte: az euró életképességének biztosítása érdekében át kell alakítani a valutauniót, és a költségvetési fegyelem betartatásán kívül hangsúlyt kell fektetni a reálgazdaság versenyképességére és a foglalkoztatásra is.

Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és társadalmi befogadásért felelős tagjaaz egyik legnevesebb brit közgazdaság- és politikatudományi egyetem, a London School of Economics hallgatósága előtt kifejtette: 2010-2011-ben a költségvetési konszolidáció kapott prioritást az unióban, annak érdekében, hogy a piacokat meggyőzzék a kormányok felelősségteljes hozzáállásáról.

Az ehhez fűzött várakozás az volt, hogy az így megerősödő bizalom révén újból beindul a beruházási tevékenység és a gazdasági növekedés. Ezután azonban kettős mélypontú recesszió következett, amelyet a munkanélküliség és a hazai össztermékhez (GDP) mért adósságráták emelkedése kísért.

Grafikus kimutatásokkal illusztrált elemzésében az EU-biztos kimutatta azt is, hogy a pénzügyi válság korai szakaszában az Egyesült Államokban sokkal meredekebben emelkedett a munkanélküliség, mint Európában. Az utóbbi három évben ismét széttartó folyamatok indultak az amerikai és az európai gazdaság között, ám ezúttal az Egyesült Államok került ki sokkal jobb állapotban a válság e szakaszából: az amerikai gazdaságban csaknem folyamatosan csökken a munkanélküliség és növekszik a munkahelyek száma, miközben az euróövezetben és az EU egészében is újból meredeken nő a munkanélküliség.

Andor László elmondta, hogy az EU-ban 2013 elején átlagosan 11 százalékos, az euróövezetben 12 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Mindemellett példátlan mértékű divergencia-folyamat, sőt polarizáció indult meg a központi és a perifériális eurógazdaságok között is a munkanélküliség mértékét és annak társadalmi-gazdasági következményeit tekintve egyaránt.

Ez nagyon különbözik az euró indulása utáni években tapasztalt folyamatoktól, akkoriban ugyanis még konvergencia zajlott az euróövezeten belül a déli tagállamok javára, sőt a déli eurógazdaságok súlyozott átlaggal számolt munkanélküliségi rátája egy időben hozzávetőleg egy százalékponttal el is maradt az északi tagállamokétól. Ez a konvergencia azonban 2008-tól megszakadt, és az európeriféria gazdaságaiban sokkal gyorsabb ütemben kezdett növekedni a munkanélküliség, mint a központi tagállamokban - hangsúlyozta Andor László.

A divergencia azóta is tart; ennek következtében a munkanélküliségi átlagok közötti különbség az euróövezeti központ és a periféria között tavaly példátlan szintre, 10 százalékpontnyira szélesedett, és ez az olló azóta még szélesebbre nyílt - mondta a magyar EU-biztos. Hozzátette: a várakozások szerint a folyamat az idén tetőzik, azonban korántsem egyértelmű, hogy a következő években csökkenthető lesz-e a különbség, és ha igen, miként.

Andor László szerint a válságkezeléshez elengedhetetlen az euróövezet aszimmetriáinak kiegyensúlyozása, és ehhez az szükséges, hogy a déli periféria országainak kiigazítási folyamatát a központi eurógazdaságok belső keresletének növelése kísérje.

Magyarországra az Európai Uniótól - az odautalt pénzeken felül - 1,1 milliárd  euró érkezett az idei első negyedévben, és ez volt a legnagyobb tétel a  devizatartalékok növekedésében, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég  közzétett időközi jelentéséből.

Az EU-tól  január-márciusban érkező nettó átutalás 380 millió euróval meghaladta a tavaly  ilyenkorit, ez kiemelkedőnek számít. 2012 egészében a jelentésben használt  pénzforgalmi adatok szerint Magyarország az EU-tól nettó 3,1 milliárd eurót  kapott.

A tartalékokat az EU-átutalások után a legnagyobb mértékben a  belföldi eurókötvényből, a PEMÁK-ból befolyó eurók növelték - az Államadósság  Kezelő Központ (ÁKK) korábbi adatai szerint a tavaly novemberben indított,  elsősorban a lakosságnak szánt eurókötvényből az első negyedévben mintegy 670  millió euró folyt be.

A devizatartalékot az államkincstár  adósságmenedzselésen kívüli, minisztériumok és más költségvetési intézmények  megbízására végzett devizakifizetései csökkentették az első három hónapban a  legerősebben, mintegy 350 millió euróval - derül ki az MNB-jelentésből. A  kincstár deviza ki- és befizetései a PEMÁK-kal együtt 320 millió euróval  növelték az időszakban a tartalékot.

Az állami megbízásra történő kincstári  devizakifizetések meghaladták az átlagot, és több mint megkétszereződtek a  tavalyi első negyedévhez képest.

Az ÁKK-nak a PEMÁK-on kívüli egyéb  adósságmenedzseléssel kapcsolatos műveletei összességükben mintegy 300 millió  euróval növelték a tartalékot az első negyedévben.

Februárban az állam egy  3,25 milliárd dolláros (közel 2,4 milliárd euró) kötvényt bocsátott ki, miközben  januárban és márciusban egyenként 527 millió SDR-t (bő 600-600 millió eurót)  törlesztett a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), és visszafizetett 1 milliárd euró  és 50 milliárd jen lejáró kötvényt.

A fentieken felül az MNB is törlesztett a  maga 2009-ben lehívott IMF-kölcsönéből egy 158 millió SDR-es (mintegy 182 millió  eurós) részletet márciusban.

A tartalékok 30 millió euró hozamot fialtak az  időszakban.

Május elsején tüntettek a német szakszervezetek az euróövezeti megszorítások ellen. Irányváltást követelnek a német kormánytól.

A német szakszervezeti szövetség (DGB) csaknem 450 ünnepi rendezvényén összesen több mint 400 ezren vettek részt. A megmozdulásokon irányváltást követelték a kormánytól az euróövezeti válság kezelésében.

A közösségi vásárlóoldalak, internetes szállásoldalak képviselői, valamint a
szállásadók eltérően vélekednek arról, hogy a bónuszok, kuponok, internetes
kedvezmények segítenek vagy inkább kárt okoznak a szállodaiparnak - derült ki a
Turisztikai Managerek Szövetségének keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésén,
ahol az előbbiek az előnyöket, utóbbiak inkább a hátrányokat hangsúlyozták.

A közönségben helyet foglaló szállodások közül volt, aki a kuponos, bónuszos értékesítés előnyeként említette, hogy így télen is 70 százalékos foglaltsággal tudtak működni, ki tudták termelni a fix költségeket és megtarthatták munkatársaikat. Más viszont azt mondta, szívesen feláldoz 20 százalékos töltést 30-40 százalékkal magasabb árszínvonalért, mert úgy kisebb az amortizáció és a munka.

Volt olyan szállodás, aki katasztrófaturizmusnak nevezte a kuponos, bónuszos turizmust, ami el fog múlni. Egy másik szállodás kifejtette, ne ért egyet azzal, hogy minden szobát el kell adni, az alacsony árak ugyanis rombolják a szolgáltatás színvonalát, veszteségessé teszik a házat. Elhangzott az is, bár rengeteg szálloda a csőd szélén áll, nem tisztul a piac, ami a finanszírozói háttérrel magyarázható.

http://hvg.hu/gazdasag/20130423_Katasztrofaturizmust_okoznak_a_kuponok