És valószínűleg nemcsak pénzügyi műveltségünk, hanem pénzünk sincs.
Magyarország gazdasági kilábalásának, fejlődésének útja elképzelhetetlen a lakosság, a családok pénzügyi műveltségének fejlesztése nélkül - mondta az Állami Számvevőszék elnöke pénteken Szegeden, az Adótudatosság az iskolában című kezdeményezés kapcsán tartott konferencia előtt az MTI-nek.
Domokos László, aki a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének (MPGEKE) is elnöke, elmondta: ebben a civil kezdeményezésben az egyesület mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói, a PSZÁF dolgozói, kormányzati alkalmazottak, de még az OEP adminisztratív munkatársai is részt vesznek a közös ügy érdekében.
Az emberek gyakran nincsenek tisztában alapvető fogalmakkal, mint például a devizaárfolyam, hitelszerződés, beruházás, kamatszámítás. Egy kérdőíves felmérés eredményeként kiderült, hogy már az oktatásban tetten érhető ennek hiánya - mondta az elnök.
Domokos László közölte: a cél mindenképpen az, hogy minél több emberhez jussanak el az ismeretek. A jövőben ennek megfelelően tananyag készül már a középiskolásoknak. Hozzátette: a szeptemberben induló tanévben, azoknak az iskoláknak, amelyek igénylik, az egyesület is próbál segítséget nyújtani a maga ezerfős tagságával.
A NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága az elsők közt kezdeményezett pénzügyi oktatást. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával (SZTE GTK) indítottak együttműködést, másfél évvel ezelőtt - mondta el a regionális főigazgató.
Papp István kifejtette: a NAV segítséget nyújt az egyetem tudományos munkájához, fogadják nyári gyakorlatra a hallgatókat, és előnyben részesül az SZTE-ről kikerülve a munkavállalásnál az, aki már korábban kapcsolatba állt a szervezettel.
Közös célként fogalmazták meg, hogy ne jöhessen ki az SZTE GTK-ról olyan hallgató, aki nem tudja kitölteni az adóbevallását, és a saját adóügyeit nem tudja elintézni. A jövőben ezt szeretnék kiterjeszteni a többi karra is.
De még lehet...
Gazdasági és pénzügyi ismereteket, erkölcs- és/vagy hittant, de akár sakkot és lovaglást is tanulhatnak majd a diákok a szeptember elsején életbe lépő megújult Nemzeti alaptanterv alapján.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a szeptembertől felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamokon, illetve a hatosztályos gimnáziumok első (7.) évfolyamán életbe lépő NAT legfontosabb változása, hogy az eddig megszokott általános tantárgyakon kívül a diákok új ismeretekkel is gazdagodhatnak.
Lesz olyan tantárgy, amelyet kötelező jelleggel minden diák tanul majd, emellett az órák 10 százalékáról az iskolák szabadon rendelkeznek, így egyéb tantárgyakkal is bővülhet a tanulók órarendje.
A kötelező tanórai keretben történik majd az általános iskolák 1-8. évfolyamán az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása, amelyet felmenő rendszerben vezetnek be: 2013 szeptemberében az 1. és 5. évfolyamokon, illetve a hatosztályos gimnáziumok hetedik évfolyamán indul el.
Azt, hogy a diákok melyikre járnak majd szeptembertől, a szülők dönthették el. Az erkölcstan órát olyan szakképzett pedagógusok tartják, akik továbbképzésen vettek részt, míg a hit- és erkölcstan oktatása egyházi személyek hatáskörébe tartozik majd.
Az iskolák az órakeret 10 százalékáról (évfolyamtól függően heti 2-4 óra) szabadon dönthetnek, így lehetőség van szabadon választható tantárgy bevezetésére vagy a kötelező tantárgyak óraszámának megemelésére, de akár új tantárgyakat is alkothatnak. A kötelezően előírt heti óraszámnak azonban mindenképpen meg kell lennie.
Szabadon választható tantárgy lesz a pénzügyi, gazdasági ismeretek
A szabadon választható tantárgyak közé olyan tanórák kerültek, mint a pénzügyi, gazdasági ismeretek, amelynek keretében a tanulók megtanulják a családi gazdálkodást és a piacgazdaság legfontosabb folyamatait, ismereteket szereznek például a banki tranzakciókkal és a fogyasztóvédelmi jogokkal kapcsolatban.
Az a cél, hogy mérlegelni tudják döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Fontos, hogy a diákok ne csak "fogyasztók", hanem a családi gazdálkodást értő résztvevői legyenek a családi közösségnek, megtanulják zsebpénzüket beosztani, felhasználni, rálássanak a megtakarítási, hiteltörlesztési lehetőségekre, ez alapján pedig felnőttként felelős döntéseket hozhassanak például egy esetleges hitelfelvételről - írták. Azt is jelezték, hogy akár sakkot vagy lovaglást is tanulhatnak majd a diákok.