Conan, a bankár

És valószínűleg nemcsak pénzügyi műveltségünk, hanem pénzünk sincs.

Magyarország gazdasági kilábalásának, fejlődésének útja elképzelhetetlen a lakosság, a családok pénzügyi műveltségének fejlesztése nélkül - mondta az Állami Számvevőszék elnöke pénteken Szegeden, az Adótudatosság az iskolában című kezdeményezés kapcsán tartott konferencia előtt az MTI-nek. 

Domokos László, aki a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének (MPGEKE) is elnöke, elmondta: ebben a civil kezdeményezésben az egyesület mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói, a PSZÁF dolgozói, kormányzati alkalmazottak, de még az OEP adminisztratív munkatársai is részt vesznek a közös ügy érdekében.

Az emberek gyakran nincsenek tisztában alapvető fogalmakkal, mint például a devizaárfolyam, hitelszerződés, beruházás, kamatszámítás. Egy kérdőíves felmérés eredményeként kiderült, hogy már az oktatásban tetten érhető ennek hiánya - mondta az elnök.

Domokos László közölte: a cél mindenképpen az, hogy minél több emberhez jussanak el az ismeretek. A jövőben ennek megfelelően tananyag készül már a középiskolásoknak. Hozzátette: a szeptemberben induló tanévben, azoknak az iskoláknak, amelyek igénylik, az egyesület is próbál segítséget nyújtani a maga ezerfős tagságával.  

A NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága az elsők közt kezdeményezett pénzügyi oktatást. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával (SZTE GTK) indítottak együttműködést, másfél évvel ezelőtt - mondta el a regionális főigazgató.

Papp István kifejtette: a NAV segítséget nyújt az egyetem tudományos munkájához, fogadják nyári gyakorlatra a hallgatókat, és előnyben részesül az SZTE-ről kikerülve a munkavállalásnál az, aki már korábban kapcsolatba állt a szervezettel.

Közös célként fogalmazták meg, hogy ne jöhessen ki az SZTE GTK-ról olyan hallgató, aki nem tudja kitölteni az adóbevallását, és a saját adóügyeit nem tudja elintézni. A jövőben ezt szeretnék kiterjeszteni a többi karra is. 

De még lehet...

Gazdasági és pénzügyi ismereteket, erkölcs- és/vagy hittant, de akár sakkot és lovaglást is tanulhatnak majd a diákok a szeptember elsején életbe lépő megújult Nemzeti alaptanterv alapján.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a szeptembertől felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamokon, illetve a hatosztályos gimnáziumok első (7.) évfolyamán életbe lépő NAT legfontosabb változása, hogy az eddig megszokott általános tantárgyakon kívül a diákok új ismeretekkel is gazdagodhatnak.

Lesz olyan tantárgy, amelyet kötelező jelleggel minden diák tanul majd, emellett az órák 10 százalékáról az iskolák szabadon rendelkeznek, így egyéb tantárgyakkal is bővülhet a tanulók órarendje.

A kötelező tanórai keretben történik majd az általános iskolák 1-8. évfolyamán az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása, amelyet felmenő rendszerben vezetnek be: 2013 szeptemberében az 1. és 5. évfolyamokon, illetve a hatosztályos gimnáziumok hetedik évfolyamán indul el.

Azt, hogy a diákok melyikre járnak majd szeptembertől, a szülők dönthették el. Az erkölcstan órát olyan szakképzett pedagógusok tartják, akik továbbképzésen vettek részt, míg a hit- és erkölcstan oktatása egyházi személyek hatáskörébe tartozik majd.

Az iskolák az órakeret 10 százalékáról (évfolyamtól függően heti 2-4 óra) szabadon dönthetnek, így lehetőség van szabadon választható tantárgy bevezetésére vagy a kötelező tantárgyak óraszámának megemelésére, de akár új tantárgyakat is alkothatnak. A kötelezően előírt heti óraszámnak azonban mindenképpen meg kell lennie.

Szabadon választható tantárgy lesz a pénzügyi, gazdasági ismeretek

A szabadon választható tantárgyak közé olyan tanórák kerültek, mint a pénzügyi, gazdasági ismeretek, amelynek keretében a tanulók megtanulják a családi gazdálkodást és a piacgazdaság legfontosabb folyamatait, ismereteket szereznek például a banki tranzakciókkal és a fogyasztóvédelmi jogokkal kapcsolatban.

Az a cél, hogy mérlegelni tudják döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Fontos, hogy a diákok ne csak "fogyasztók", hanem a családi gazdálkodást értő résztvevői legyenek a családi közösségnek, megtanulják zsebpénzüket beosztani, felhasználni, rálássanak a megtakarítási, hiteltörlesztési lehetőségekre, ez alapján pedig felnőttként felelős döntéseket hozhassanak például egy esetleges hitelfelvételről - írták. Azt is jelezték, hogy akár sakkot vagy lovaglást is tanulhatnak majd a diákok.

Ez derült ki az Intrum Justitia belső kutatásából. A követeléskezelő vállalat közleményében ismerteti: az esetek felében a munkanélküliség volt a fizetésképtelenség oka, összességében pedig 75 százalék jelölte meg az alacsony, vagy nem létező jövedelmet a nemfizetés indokaként.

A felmérésből az is világosan látszik, hogy nem a devizahitelek visszafizetése jelenti a legnagyobb problémát a magyarok számára, hiszen a megkérdezett adósok csupán 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megnövekedett törlesztőrészlete miatt vált fizetésképtelenné.

"Úgy tűnik, hogy a hiteltörlesztés, mint ok csökkenése egybevág a kormányzat devizahitelesek segítésére szolgáló intézkedéseivel, hiszen a törlesztőrészlet növekedése miatt fizetésképtelenné vált adósok aránya felére csökkent a vizsgált időszakban" - írja közleményében a cég.

Az Intrum Justitia belső kutatásából az is kiderült, hogy az eladósodott ügyfelek először jellemzően telefonszámlájukkal maradnak el, a banknak tartozók pedig már nagy valószínűséggel egyéb tartozással is bírnak.

Svájc után Németországban is bevezethetik azt a szabályt, hogy a részvényesek korlátozhatják a cégvezetők fizetését. A német kormány szerdai ülésén elfogadott törvényjavaslat szerint a tőzsdén jegyzett társaságok részvényesei minden évben határozhatnak arról, hogy mennyi pénz jár az igazgatóság tagjainak.

A csúcsvezetők járandóságáról jelenleg a felügyelőbizottság dönt. Az új javaslat ezzel szemben azt irányozza elő, hogy a részvényesek közgyűlése eurócentre lebontva meghatározhatja, mekkora fizetést vehetnek fel az igazgatósági tagok, és milyen bónuszokban részesülhetnek.

A kormány szerint az új szabály megfelelő eszköz a túlzott kockázatvállalásra ösztönző bónuszok ellen, és megakadályozza, hogy a nagy konszerneknél a menedzsment tagjai csillagászati összegű fizetéseket osztogassanak egymásnak.

A német kormány a svájci példa nyomán, és az általános bérszínvonalnál nagyságrendekkel magasabb csúcsvezetői fizetések körül kialakult társadalmi vita hatására döntött a részvénytársaságok működéséről szóló törvény módosításáról.

A javaslatot még a Bundestagnak, a törvényhozás alsóházának is el kell fogadnia. Svájcban március elején népszavazással döntöttek arról, hogy a részvényesek korlátozhatják a cégvezetők, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok illetményét.

Az Európai Bizottság is hasonló szabályozásra készül. Michel Barnier, a brüsszeli bizottság belső piacért és a szolgáltatásokért felelős tagja egy márciusi nyilatkozatában azt mondta: az év végéig elkészítik javaslatukat arról, hogy a tőzsdén jegyzett uniós vállalatoknál a részvényesek dönthetnek a vezetők fizetéséről, és végkielégítéséről is.

A Vatikán utáni második legkisebb állam a Cote d'Azur előtti tengerrészből hódítana el egy darabot. Egy hasonló terv csábított Monacóba nagy neveket már 2008-ban is: Norman Foster és Daniel Liebeskind sztárépítészek az akkori befektetőkkel 15 hektáros földnyelv kiépítéséről szóló terveket készítettek.

A projektet II. Albert herceg akkor a gazdasági válságra való hivatkozással lefújta. "A jelenlegi helyzetben felelőtlen lenne egy ilyen léptékű projekt megvalósítása" - indokolta akkor a herceg döntését egy interjúban.

Az aktuális projekt bemutatásakor Michel Roger monacói kormányfő arról beszélt, hogy Monaco maga mögött hagyta a válságot, ismét stabil alapokon áll.

A tervek szerint a part előtt épülne ki az alap: hozzávetőleg egymilliárd euró befektetésével építenek egy talapzatot a tengerbe. Erre húznak fel tíz emeletet, amelyeken luxusapartmanok, üzletek és irodák kapnak helyet. A cél az, hogy "az új partszakasz a tájképnek és a városi identitásnak is megfeleljen".

Mindezt egy befektetőnek kell biztosítania, aki július 23-ig adhatja be pályázatát. Az új negyed 2024-ig készülhet el.
Monacónak már vannak tapasztalatai a területnyerésben: Fontvieille városrészt szinte teljesen a tengertől meghódított területen alakították ki.

A hercegség új területének alapkövét 1981-ben rakták le. Hogy vajon az egyelőre név nélküli új projekt is eljut-e a megvalósítás stádiumába, még környezetvédelmi kérdésektől is függ. Az érintett terület ugyanis közvetlenül Larvotto természetvédelmi terület és a víz alatti barlangokkal tarkított Spélugues között fekszik.

Marie-Pierre Gramaglia, a monacói kormány környezetvédelemért felelős tagja szerint a biológiai sokféleség itt meglehetősen nagy, amit védeni és fejleszteni kell.

Az euróövezet már több mint egy éve kettős mélypontú recesszióban van, és egyelőre korántsem tekinthető magától értetődőnek a fenntartható növekedés elérése belátható időn belül - mondta keddi londoni előadásában Andor László, aki úgy vélte: az euró életképességének biztosítása érdekében át kell alakítani a valutauniót, és a költségvetési fegyelem betartatásán kívül hangsúlyt kell fektetni a reálgazdaság versenyképességére és a foglalkoztatásra is.

Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és társadalmi befogadásért felelős tagjaaz egyik legnevesebb brit közgazdaság- és politikatudományi egyetem, a London School of Economics hallgatósága előtt kifejtette: 2010-2011-ben a költségvetési konszolidáció kapott prioritást az unióban, annak érdekében, hogy a piacokat meggyőzzék a kormányok felelősségteljes hozzáállásáról.

Az ehhez fűzött várakozás az volt, hogy az így megerősödő bizalom révén újból beindul a beruházási tevékenység és a gazdasági növekedés. Ezután azonban kettős mélypontú recesszió következett, amelyet a munkanélküliség és a hazai össztermékhez (GDP) mért adósságráták emelkedése kísért.

Grafikus kimutatásokkal illusztrált elemzésében az EU-biztos kimutatta azt is, hogy a pénzügyi válság korai szakaszában az Egyesült Államokban sokkal meredekebben emelkedett a munkanélküliség, mint Európában. Az utóbbi három évben ismét széttartó folyamatok indultak az amerikai és az európai gazdaság között, ám ezúttal az Egyesült Államok került ki sokkal jobb állapotban a válság e szakaszából: az amerikai gazdaságban csaknem folyamatosan csökken a munkanélküliség és növekszik a munkahelyek száma, miközben az euróövezetben és az EU egészében is újból meredeken nő a munkanélküliség.

Andor László elmondta, hogy az EU-ban 2013 elején átlagosan 11 százalékos, az euróövezetben 12 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Mindemellett példátlan mértékű divergencia-folyamat, sőt polarizáció indult meg a központi és a perifériális eurógazdaságok között is a munkanélküliség mértékét és annak társadalmi-gazdasági következményeit tekintve egyaránt.

Ez nagyon különbözik az euró indulása utáni években tapasztalt folyamatoktól, akkoriban ugyanis még konvergencia zajlott az euróövezeten belül a déli tagállamok javára, sőt a déli eurógazdaságok súlyozott átlaggal számolt munkanélküliségi rátája egy időben hozzávetőleg egy százalékponttal el is maradt az északi tagállamokétól. Ez a konvergencia azonban 2008-tól megszakadt, és az európeriféria gazdaságaiban sokkal gyorsabb ütemben kezdett növekedni a munkanélküliség, mint a központi tagállamokban - hangsúlyozta Andor László.

A divergencia azóta is tart; ennek következtében a munkanélküliségi átlagok közötti különbség az euróövezeti központ és a periféria között tavaly példátlan szintre, 10 százalékpontnyira szélesedett, és ez az olló azóta még szélesebbre nyílt - mondta a magyar EU-biztos. Hozzátette: a várakozások szerint a folyamat az idén tetőzik, azonban korántsem egyértelmű, hogy a következő években csökkenthető lesz-e a különbség, és ha igen, miként.

Andor László szerint a válságkezeléshez elengedhetetlen az euróövezet aszimmetriáinak kiegyensúlyozása, és ehhez az szükséges, hogy a déli periféria országainak kiigazítási folyamatát a központi eurógazdaságok belső keresletének növelése kísérje.

Csak beruházásokkal - "az emberekbe és a betonba" - lehet beindítani a gazdasági növekedést Csehországban - jelentette ki Milos Zeman cseh államfő kedden Prágában, a parlament alsóházában mondott beszédében.

"A cseh gazdaság mélyen alul van finanszírozva, a cseh gazdaság adósságból él" - vélekedett Zeman. Rámutatott: a politika a fogyasztást - a kormányzati és a magánfogyasztást egyaránt - előnyben részesíti a beruházásokkal szemben.

"Ez bizonyára nagyon népszerűtlen állítás, mert a beruházásoknak nincs választójoguk" - jegyezte meg az elnök. Szerinte számos politikust csak a saját újraválasztása érdekli, s nem foglalkozik a beruházásokkal.

Az államfő azonban nyugodtan felvetheti ezt a témát, mert a közvetlenül megválasztott elnöknek nem kell figyelembe vennie a pártok véleményét. Ugyanakkor aláhúzta: mindenből árt a sok, meg kell találni a beruházások és a fogyasztás közti megfelelő arányokat.

Zeman kijelentette, hogy támogatja a progresszív adó bevezetését és a cégadó emelését. Megjegyezte: Ausztriában a cégadó 25 százalékos, Szlovákiában 23 százalékos, míg a cseh cégadó 5 százalékkal alacsonyabb, mint az európai uniós átlag.

Az elnök hangsúlyozta, hogy nem ellenezné, ha a Csehországban működő cégeket két adósávba sorolnák: az energetikai cégek és a bankok a magasabb, a többi vállalat pedig az alacsonyabb adósávba kerülne. Konkrét számokat az adósávokról azonban nem mondott.

Zeman szerint azonban elfogadhatatlan lenne, ha a magasabb adóbevételeket a kormányzat csak a szociális kiadásokra fordítaná, ahogy azt a baloldali ellenzék tervezi. Elrettentő példaként az egykori 13. havi nyugdíjat említette. "Úgy vélem, hogy ezt a tapasztalatot az értelmes baloldaliak soha nem ismétlik meg" - fűzte hozzá az elnök.

Elmondta továbbá, hogy elnöki pénzügyi alapot hozott létre, amelybe fizetésének 30 százalékát - 60 ezer koronát - utalja át havonta. Ezt az összeget a cseh államadósság törlesztésére fogják felhasználni. Megjegyezte: jelképes összegről van szó, de ha mások is követnék példáját, az a jó ügy érdekében lenne. Felszólította a politikusokat, hogy lehetőségeik szerint ők is járuljanak hozzá az alaphoz.

Több hamis forintbankjegyet vontak ugyan ki a forgalomból 2013 első három hónapjában a megelőző negyedévhez képest, pontosan 661 darabot, az adatok azonban továbbra is kedvezőek - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban publikált időközi jelentéséből.

A forgalomban lévő bankjegyek értéke az első negyedév végén 2712,5 milliárd forint volt, 4,4 százalékkal nőtt 2012 azonos időszakának végéhez képest. A bővülés a mennyiséget tekintve 3,8 százalék volt éves szinten.

A forinthamisítás jellemzően továbbra is főként a nagyobb értékű bankjegycímletekre irányul, a 10 000 és 20 000 forintosok az összes fellelt hamisítvány 80 százalékát tették ki. A forinthamisítványok készítésének módszereiben nem tapasztalható változás, továbbra is az irodai sokszorosító eszközök (fénymásolók vagy printerek) meghatározók.

A nagy címletű hamisítványok között - a sokszorosításhoz használt egyszerű eszközök használata ellenére is - előfordulnak ránézésre esetenként megtévesztő minőségűek, ezért továbbra is fontos a bankjegyek ellenőrzése - hívja fel a figyelmet az MNB.

Egyszerű módszerekkel, akár érzékszervi vizsgálatokkal (például tapintással, a fény felé tartással vagy a bankjegy mozgatásával), a pénztárakban pedig megfelelő segédeszközzel (például UV-A/C lámpa) e hamisítványok is kiszűrhetők.

A hamis valuták előfordulása továbbra is kedvező mértékű, az első negyedévben 468 darab hamisítványt - főként hamis euróbankjegyeket - foglaltak le a jelentés szerint.

Januártól március végéig 10,4 százalékkal több használt gépkocsi cserélt gazdát, mint 2012 első negyedévében -ismerteti a Weltauto a Datahouse adatai alapján, egyben hozzáteszi: 50 százalékban továbbra is az öreg, olcsó autókra van kereslet.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében az országos hálózattal rendelkező Weltauto emlékeztet: míg az elmúlt év hasonló időszakában 92 135 használt autónál történt tulajdonosváltás, addig az idén 101 746 autót írtak át az első negyedév során, s ezzel az eredménnyel a 2011-es év szintjére emelkedett ismét a piac.

A használtautó-kereskedéssel foglalkozó cégeknél azonban nem változott jelentősen az értékesítések száma, mindössze 1 százalékkal több, összesen 30 241 üzletet kötöttek - jegyzi meg a közlemény.

Az első negyedév ismét kedvezett a használtautó-importnak - mutat rá a Weltauto: 19,3 százalékkal 13 863-ra gyarapodott a határon túlról behozott kocsik száma. "A nyugatról behozott autók esetében továbbra is probléma, hogy a hazai vásárlók jellemzően tíz évnél idősebb gépkocsikat választanak - hívta fel a figyelmet Horváth Zoltán, a Weltauto márkaigazgatója.

A piac szegmensek szerinti megoszlása az első három hónapban változatlan maradt: a legnagyobb részt az alsóközép-kategóriás autók (32 543 darab), a kisautók (27 545 darab), valamint a felsőközép-kategóriás kocsik (15 399 darab) adták. Ezzel szemben a külföldről behozott autók esetében a felsőközép-kategória volt a legnépszerűbb 3891 darabbal, majd az egyterűek (2604 autó) és az alsó-középkategóriás járművek (2440 autó).

Évekig tarthat még az euróövezeti államadósság-válság, de az államháztartási fegyelemre épülő válságkezelésnek nincsen alternatívája - mondta a német kancellár hétfőn Berlinben.

Angela Merkel egy gimnáziumban tartott fórumon diákokkal beszélgetve úgy vélekedett, "években érdemes mérni" az ahhoz szükséges időt, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítménye és a munkanélküliség mértéke megközelítse a válság előtti szintet. A folyamat azért halad ilyen ütemben, mert az államháztartási reformok hatása mindig csak több éves távlatban érvényesül - tette hozzá.

Azzal a vitával kapcsolatban, hogy a válságot takarékoskodással, megszorításokkal, vagy pedig a gazdaság ösztönzésével kell-e kezelni, a német kancellár kifejtette: nem lát valódi ellentétet, hiszen világos, hogy "ha valaki minden évben többet költ, mint amennyit megkeres, akkor valami nincs rendben".

Az igazi kérdés nem az, hogy kell-e takarékoskodni, hanem az, hogy miként lehet a legjobban összehangolni az államháztartási hiány és az államadósság csökkentését célzó erőfeszítéseket a versenyképesség növelésével - mondta Angela Merkel.

A válságkezelés módszeréről az utóbbi hetekben indult vitában legutóbb - a hét végén - Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter fogalmazott meg markáns véleményt. A miniszter az Európai Bizottságtól az államháztartás rendezésére kapott türelmi idővel kapcsolatban azt mondta, hogy a bizottság pénteki döntése olyan jelentőségű döntés, mint az euró bevezetése, mert a "pénzügypolitikai ortodoxia" és a "megszorítások dogmájának" végét jelenti.

A német kormány az utóbbi hetekben többször megerősítette álláspontját, miszerint nem ellentétes egymással az államháztartási konszolidáció és a gazdasági növekedés ösztönzése, és a két folyamatnak párhuzamosan kell zajlania, mert ez vezet a versenyképesség erősödéséhez és új munkahelyek létrejöttéhez.

Magyarországra az Európai Uniótól - az odautalt pénzeken felül - 1,1 milliárd  euró érkezett az idei első negyedévben, és ez volt a legnagyobb tétel a  devizatartalékok növekedésében, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég  közzétett időközi jelentéséből.

Az EU-tól  január-márciusban érkező nettó átutalás 380 millió euróval meghaladta a tavaly  ilyenkorit, ez kiemelkedőnek számít. 2012 egészében a jelentésben használt  pénzforgalmi adatok szerint Magyarország az EU-tól nettó 3,1 milliárd eurót  kapott.

A tartalékokat az EU-átutalások után a legnagyobb mértékben a  belföldi eurókötvényből, a PEMÁK-ból befolyó eurók növelték - az Államadósság  Kezelő Központ (ÁKK) korábbi adatai szerint a tavaly novemberben indított,  elsősorban a lakosságnak szánt eurókötvényből az első negyedévben mintegy 670  millió euró folyt be.

A devizatartalékot az államkincstár  adósságmenedzselésen kívüli, minisztériumok és más költségvetési intézmények  megbízására végzett devizakifizetései csökkentették az első három hónapban a  legerősebben, mintegy 350 millió euróval - derül ki az MNB-jelentésből. A  kincstár deviza ki- és befizetései a PEMÁK-kal együtt 320 millió euróval  növelték az időszakban a tartalékot.

Az állami megbízásra történő kincstári  devizakifizetések meghaladták az átlagot, és több mint megkétszereződtek a  tavalyi első negyedévhez képest.

Az ÁKK-nak a PEMÁK-on kívüli egyéb  adósságmenedzseléssel kapcsolatos műveletei összességükben mintegy 300 millió  euróval növelték a tartalékot az első negyedévben.

Februárban az állam egy  3,25 milliárd dolláros (közel 2,4 milliárd euró) kötvényt bocsátott ki, miközben  januárban és márciusban egyenként 527 millió SDR-t (bő 600-600 millió eurót)  törlesztett a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), és visszafizetett 1 milliárd euró  és 50 milliárd jen lejáró kötvényt.

A fentieken felül az MNB is törlesztett a  maga 2009-ben lehívott IMF-kölcsönéből egy 158 millió SDR-es (mintegy 182 millió  eurós) részletet márciusban.

A tartalékok 30 millió euró hozamot fialtak az  időszakban.